Fehéregyensúly
Mi az a fehéregyensúly?
Képzelj el egy fehérre festett házat. Képzeld el, hogy ránézel erre a házra egy nap négyszer: hajnalban, déli napfényben, felhős délutáni időben és szürkületben. A házról a szemedbe jutó fény a négy esetben egészen különböző lesz, mégis, mind a négy alkalommal fehérnek fogod látni a házat.
Ez azért van, mert az agyad a fényviszonyoknak megfelelően, automatikusan korrigálja, hogy milyen színűnek látja a környezeted. Mint pl. ebben a klasszikus optikai illúzióban:
Az “A” és “B” négyszög színe pontosan ugyanaz, valószínűleg mégis jóval sötétebbnek látod az “A”-t, mert az agyad értelmezi a képet és korrigál. Ez az optikai illúzió ennek a képességnek a határait mutatja be, de ez a képesség a hétköznapokban nagyon hasznos: például a napszaktól függetlenül meg tudod állapítani, hogy a fentebb elképzelt házad fehér. 😀
Amit a szemed/agyad ilyen remekül megold, azt a fényképezőgépedben egy közepesen okos automatika próbálja lekövetni. Ez időnként hibázik, és ilyenkor a géped segítségre szorul: kézzel kell megtalálnod a tiszta fehér színt, hogy az elkészült kép színei hűek legyenek a fotótémád valódi színeihez. Ezt hívják fehéregyensúly-beállításnak.
A cél, hogy a fehér szín tényleg fehér legyen, ne pedig sárga, kékes stb. Bővebb infókért jó szívvel ajánljuk a témában a studioeszkozok.hu cikkét. (🥔📷 mentett verzió)
A fehéregyensúlyhoz kapcsolódó fogalom a színhőmérséklet, melyet Kelvinben mérnek, jele “K”. Az egyes fehéregyensúly-beállításokhoz bizonyos színhőmérsékletek tartoznak. Itt van néhány példa, amikor valószínűleg a fényképezőgéped is támogat, mint alapbeállításokat:
- Hagyományos izzó (3200 K)
- Fénycső (3800-4000 K)
- Tiszta napsütés (5000-5600 K)
- Vaku (5500-5600 K)
- Felhős idő (5600-6000 K)
- Árnyék (6200-8000 K)
Itt van pl. ugyanaz a karó különböző fehéregyensúly-beállításokkal fényképezve, napos időben:
Ahhoz, hogy helyes színeket kapj, a gép fehéregyensúlyát a fényforrásnak megfelelően kell beállítani. A legtöbb esetben a gép AWB (Automatic White Balance – automatikus fehéregyensúly) beállítása jól működik. A leggyakrabban mesterséges fényforrásoknál szokott hibázni: itt érdemes kézzel kiválasztani a megfelelő alapbeállítást, vagy ha egyik sem stimmel, egyéni (“custom”) fehéregyensúlyt választani.
Ha többféle fényforrás van egy helyen (pl. lámpa és az ablakon besütő napfény, vagy lámpa és TV), az még nehezebb eset. Ilyenkor érdemes elfogadni, hogy nem lesz tökéletes a kép, és eldönteni, hogy melyik fényforráshoz igazítod (manuálisan) a fehéregyensúlyt; vagy ha Photoshop-guru vagy, akkor utómunkával megoldani.
Ha tömörített (JPG) formátumban fotózol, akkor különösen érdemes figyelni a jó beállításra, mert nehéz lesz utólag kijavítani a képet. Ha nyers (RAW) formátumban fotózol, akkor kisebb a rizikó: ilyenkor utólag is pontosan be lehet állítani a fehéregyensúlyt. (A formátum beállítása gépenként változó, a géped használati utasítása segíthet, vagy csak turkálj kicsit a menürendszerben, 5 perc és meglesz.) Itt van még egy jó cikk a fehéregyensúly-beállításról.
Linkek további infókra, tippekre
- A studioeszkozok.hu cikke a fehéregyensúlyról.
- A fotozasblog.hu cikke szintén a fehéregyensúlyról
Most, hogy ezt a cikket elolvastad, ajánljuk a Csendélet-fotózás tippeket a gyakorláshoz.